Rövid és hosszú pozíció az opciókban
Fogalma[ szerkesztés ] a A tőzsdén kívüli határidős ügylet olyan szerződés, amely egy eszköznek egy most kialkudott áron való jövőbeli adásvételére szól. Az ügylet rövid és hosszú pozíció az opciókban mechanizmusa[ szerkesztés ] A úgynevezett hosszú pozícióban lévő megbízó az ügyletben meghatározott termék áru, értékpapír stb.
Ha az eszköz piaci ára a határidő bekövetkeztekor lejárat nagyobb, mint a kialkudott határidős ár, akkor a hosszú pozícióban lévő profitál abból, hogy az ügyletben már megállapított, alacsonyabb áron tudja megvenni a terméket.
Ha az ügylet tőzsdén kívüli, akkor pénzmozgás, fizetési kötelezettség csak az ügylet lejáratakor van.
Ha az ügylet tőzsdei, akkor napi elszámolási kötelezettség van, amely azt jelenti, hogy mindennap kiszámítják a felek nyereségét vagy veszteségét, amelyet egy számlán nyilvántartanak. Amennyiben a veszteség bizonyos mérték feletti, akkor annak fedezetére pénzletétet is kell alkalmazni, amelyet visszafizetnek, ha az éppen kiszámított napi veszteség már a megállapított határon belülre kerül.
Fontos különbség még, hogy a tőzsdei határidős ügyletek szabványosítottak, amely azt jelenti, hogy a tőzsdék az ügylet méretét, a leszállítható termék minőségét, a teljesítés időpontját és helyét előre meghatározzák, a megbízóknak csak az árban kell megállapodniuk.
Ennek előnye, hogy a partnert nem önmagunknak kell megkeresni, hanem a tőzsdén keresztül, az adott ügyletre jelentkező más piaci szereplők közül választják ki. Ebben az esetben az ún.
Pozíciómenedzsment
Használata[ szerkesztés ] A határidős ügyleteket spekulációra vagy fedezeti célra lehet használni. Fontos momentum, hogy a határidős ügylet a megállapodó felek között mindig zérus összegű játék, vagyis, amit az egyik fél nyer, azt a másik elveszíti.
Spekuláció[ szerkesztés ] A spekuláns az eszköz lejáratkori árára fogad, akár rövid, akár hosszú oldalon. Ha fogadása sikeres, akkor ha rövid oldalon volt, a terméket lejáratkor olcsóbban veszi meg a piacon, mint a megállapodott határidős ár, vagyis a hosszú oldalon lévő vevője többet fizet neki érte; ha hosszú oldalon volt, akkor a terméket olcsóbban veszi meg a kialkuldott határidős áron, mint ahogy az aktuális piaci áron éppen megvehetné a határidő bekövetkeztekor.
Ellenkező esetben fogadása nem volt sikeres, vagyis veszít. Fedezeti ügylet[ szerkesztés ] A fedezeti ügyletet kötők vagy egy már meglévő termékük árát szeretnék a jövőre nézve bebiztosítani: ekkor rövid pozícióban kötnek ügyletet; vagy egy a jövőben biztosan megvenni kívánt termék árfolyam változásából fakadó bizonytalanság ellen kívánják bebiztosítani magukat: hosszú pozícióban kötött ügylettel.
A fedezeti ügylet irányulhat a nyereség adott szinten történő stabilizálására, vagy a veszteség további növekedésének megakadályozására is.
Tőzsdén kívüli és tőzsdei árak[ szerkesztés ] Tőzsdén kívüli határidős árak[ szerkesztés ] Értékpapírok Az értékpapírok tőzsdén kívüli határidős ára F.
