Opcióhoz való jog a szerződésben.

Bíró György: Átruházó szerződések (PJK, 2003/2., 14-30. o.)
Legal A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság Szerző: Dr. A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság Igazán nem mindennapi esemény volt, amikor a Legfelsőbb Bíróság vezető bírái közzétették egymással vitatkozó cikkeiket, és egybehangzóan megállapították azt, hogy a vételi jog biztosítéki célú alkalmazása terén - elsősorban a hiányos jogi szabályozás, de részben az eddigi megengedő bírói gyakorlat következtében is - jogalkalmazási bizonytalanság alakult ki, amelyet véleménykülönbség miatt a Legfelsőbb Bíróság sem tudott megszüntetni. A vita jelentőségét fokozza, hogy a két vitacikkben megfogalmazott jogi vélemények különbözősége alapvetően a két szerzőnek a bíróság feladatát illető eltérő felfogásából fakad. A vita tárgyát képező kérdés konkrétan az, hogy a vételi jogot engedő szerződés megtámadható-e a vétel tárgyát képező dolog forgalmi értéke és vételára közötti feltűnően nagy értékkülönbség jogcímén.

A harmadik személy a vételi jog megszerzésekor ugyanis csupán lehetőséget szerez arra, hogy utóbb — ha úgy gondolja — az adott vételáron a dolgot megvásárolhassa, de erre nem vállal ekkor még semmiféle kötelezettséget, nem bocsát ki kötelező vételi ajánlatot. A vételi jog alapításakor tehát a tulajdonost elvileg nem terheli semmiféle kötelezettség a Ptk.

opcióhoz való jog a szerződésben

Álláspontunk szerint a helyes értelmezés az, hogy a vételi jog szerződéses alapítása esetén a tulajdonos azonnal köteles eladási szándékáról értesíteni a jogszabály szerinti üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személyt, aki ettől kezdve egészen addig gyakorolhatja a közölt feltételek szerint üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogát, amíg a vételi jog jogosultjának vonatkozó joggyakorlásáról való értesítésétől nem telik el a Ptk.

Természetesen a vételi jog gyakorlására megszabott határidő az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személyre is vonatkozik, tehát — ha a vételi jog jogosultja nem él bináris opciók, mivel a szakemberek kereskednek jogával — az elővásárlási jogosult legkésőbb a vételi jog gyakorlására nyitva álló határidőben élhet elővásárlási jogával az opció feltételei szerint.

opcióhoz való jog a szerződésben

Az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személy jogainak megsértésével megkötött szerződés üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személlyel szemben hatálytalan tehát önmagában a megkötött szerződés nem érvénytelen. A hatálytalanságból eredő igényeket az üzletrész megszerzésére másokat megelőzően jogosult személy a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül opcióhoz való jog a szerződésben legkésőbb a szerződés megkötésétől számított 3 éven belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét.

Mit jelent a vételi jog és mikor használjuk?

Vételi jog alapítása A Ptk. A Ptk. Fontos hangsúlyozni, hogy a cégnyilvántartás mint közhiteles nyilvántartás esetében a jogszabály nem teszi lehetővé a vételi jog bejegyzését, így például a részvénytársaság esetében a részvényre szerződéssel alapított elővásárlási jog harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha az magából a részvényből, vagy dematerializált részvény esetében az értékpapírszámla adataiból kitűnik.

Mindemellett lényeges, hogy a társasági szerződés, illetve a tagjegyzékbe bejegyzett vételi jog — társasági jogi szempontból — nem korlátozza a társaság tagját vagy tagjait abban, hogy ezt a bejegyzést töröljék, így harmadik személy jóhiszeműen megszerezze az üzletrészt anélkül, hogy a vételi jogról tudomása lenne. Figyelemmel arra, hogy a társaság tagjait a fent leírtak alapján nem köti a társasági szerződésbe foglalt korlátozás, célszerű egyéb kötelmi jogi megállapodásban rögzíteni azokat a szankciókat, amelyeket a vételi jog jogosultja gyakorolhat, ha vételi jogának meghiúsulását eredményező társasági jogi módosításokat fogadnak el a tagok.

Bíró György: Átruházó szerződések (PJK, 2003/2., 14-30. o.)

A vételi jogi megállapodás esszenciális eleme a vételár meghatározása, illetve a felek közötti elszámolás szabályozása. Amennyiben a felek ezt nem határozzák meg megfelelően, úgy a vételi megállapodást létre nem jött megállapodásnak kell tekinteni.

opcióhoz való jog a szerződésben

Lényeges, hogy a vételár meghatározása nem csak egy tényleges összeg meghatározásával lehetséges ami egy társasági üzletrész esetében méltánytalan helyzetet eredményezhet, figyelemmel arra, hogy az üzletrész tényleges értéke a társaság működése során folyamatosan változik.

The post Munkaerő-Gazdálkodás appeared first on Jogadó Blog.

A zálogjog hatályos jogunkban től vagyont is terhelhet floating charge. Ha a vagyon korlátolt dologi jog tárgya lehet, annak sem lehet akadálya, hogy a gazdasági életben tulajdonjog tárgyaként szerepeljen és átruházó ügylet közvetett tárgya legyen. Itt gondolunk különösen a korlátolt felelősségű társaság üzletrészére

cikkek